Nemzetgazdasági érdekekre hivatkozik az MKB Bank vezérigazgatója, amikor arról kérdezzük, mi értelme volt a realizált 17 milliárd forintos bukóért beszállnia az államnak a bankba. A társaság 2015-ben nagyot vágott működési költségein, és megmutathatta, milyen, amikor egy állami bank hitelez. Az elmúlt napokban az MKB megszabadult rossz örökségének tekinthető projekthiteleitől, és a Szanálási Vagyonkezelő tulajdonába került, hogy aztán a jövő év közepéig új gazdára találjon. Volt tehát miről beszélgetnünk Balog Ádámmal.
Megkeresésünkre cáfolta az MNB a Világgazdaság azon értesülését, hogy Matolcsy György jegybankelnök és Balog Ádám, az MKB Bank elnök-vezérigazgatója az Egyesült Államokba utazott volna, hogy vevőt találjanak az MKB-nak. Úgy tudjuk, annyi igazságtartalma van az értesülésnek, hogy Balog Ádám Londonban tárgyal.
Heteken belül mintegy 325 milliárd forintnyi hitelt, ezen belül 134 milliárdnyi nem teljesítő követelést ad át a Szanálási Alapnak az MKB saját leánycégén, az MKB Pénzügyi Zrt.-n keresztül - értesült a Világgazdaság. Az eladási árról nem tesz említést a lap, mindenesetre a 325 milliárd forintnyi hitel az MKB hiteleinek egyharmadát jelenti.
Továbbra sem kizárt, hogy tőzsdére vihetik az MKB-t, amely a bank elnök- vezérigazgatója szerint 2016-ra már nyereséges lesz - derül ki Balog Ádám Magyar Időknek adott interjújából.
Az MKB Bank legalább 51%-át egy nemzetközi tender keretében szeretné eladni az állam december végéig, és a preferált tulajdonosi struktúrában külföldi befektetők is szerepelnek - nyilatkozta a bank vezérigazgatója a Reutersnek. Balog Ádám szerint 10-20%-ot megtarthat az állam, 2016-ban pedig "mérsékelt" nyereséget érhet el a bank.
Bár nehezen érthető, hogy pontosan miért szenved a magyarországi vállalati hitelpiac, de az biztos, hogy a Magyar Nemzeti Bank Növekedési Hitelprogramját (NHP) fokozatosan ki kell vezetni és vissza kell térni a piaci alapú finanszírozásra - nagyjából ez a kép rajzolódik ki az MNB felől az elmúlt egy hétben hallott üzenetekből. Az NHP volumenének visszafogása, illetve a program kivezetésének a menetrendje egyelőre még nem pontosan látható, idén ősszel születhet döntés róla, az elhúzódó bizonytalanság pedig senkinek sem lenne jó, többek között a most felpörgő EU-pályázatokhoz kapcsolódó NHP-s finanszírozás volumenének sem. Eddig egyébként az NHP második szakaszának mintegy tíz százaléka kapcsolódott az EU-támogatások finanszírozásához, az NHP kivezetése pedig bizonyára könnyebb lesz, ha már a visszatérítendő (hitel alapú) EU-s források is felpörögnek. Erre viszont még várni kell, hiszen csak a napokban jelent meg a kormányhatározat, ami az NHP-nál is vonzóbb, kvázi nulla százalékos visszatérítendő EU-s források MFB-n keresztüli elosztási hálózatát rögzíti. Mivel tehát a visszatérítendő EU-forrásokra még várni kell, ezért az MNB sem siethet az NHP gyors kivezetésével, illetve leállításával. NHP nélkül ugyanis rövid távon félő, hogy a vállalati hitelpiac még rosszabb helyzetbe sodródna.
Az MKT Közgazdász-vándorgyűlésének délutáni, pénzügyi panelbeszélgetésében ma kiderült, hogy a Növekedési Hitelprogramot jellemző módon fokozatosan vezetnék csak ki, a MARK Zrt.-vel pedig megbarátkoztak a magyar bankvezérek.
Több érdekes ábrát is kivetített az MKT Közgazdász-vándorgyűlésén tartott előadásában Balog Ádám, az MKB újdonsült elnök-vezérigazgatója. Most ezekből szemezgetünk.
Másfél-két éven belül reális lehet az MKB tőzsdére lépése, az eladásról szóló bármilyen döntés ugyanakkor az MNB hatásköre - mondta Balog Ádám a Figyelőnek adott interjúban, továbbra is lebegtetve a Budapest Bankkal történő esetleges összevonást. Tőkeemelésre nem lesz szükség. A frissen kinevezett vezérigazgató szerint a szanálási alap által létrehozott szanálási vagyonkezelő veszi át a bank rossz eszközei közül azokat, amelyeket nem sikerül a piacon értékesíteni. Egy nagy volumenű ügylet mindenesetre nem járt sikerrel a banknál.
Az MKB Bankban az elmúlt félévben végrehajtották azokat az alapvető változtatásokat, amelyek ahhoz kellettek, hogy a hitelintézet elkezdje normális banküzemi tevékenységét - nyilatkozta az MTI-nek Balog Ádám, az MKB Bank közelmúltban kinevezett elnök-vezérigazgatója. Balog szerint az MKB-t legkésőbb jövő év elején értékesítik, emellett nagy lehetőségnek tartja a pénzintézet Budapest Bankkal való összevonásának lehetőségét is.
A tavaly decemberben kirendelt szanálási biztosok megbízásának visszavonását követően ismét az igazgatóság irányítja az MKB Bankot, élén a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöki székéből érkező Balog Ádámmal, aki a kezdetektől felügyeli napi szinten a kereskedelmi banknál zajló reorganizációt - közölte a bank.
Balog Ádám, a Magyar Nemzeti Bank monetáris politikáért, pénzügyi stabilitásért és hitelösztönzésért felelős alelnöke a továbbiakban a megújuló MKB Bank elnök-vezérigazgatójaként dolgozik, ezért július 22-i hatállyal lemondott minden jegybankban betöltött tisztségéről - tette közzé az MNB.
Hamarosan Nagy Márton jelenlegi ügyvezető igazgató válthatja Balog Ádámot a Magyar Nemzeti Bank alelnöki székében és a Monetáris Tanácsban is - írja a vg.hu. A jelenlegi alelnök a korábbi sajtóértesüléseknek megfelelően a jegybanki ellenőrzés alatt álló MKB Bank vezérigazgatója lehet.
Nyár végére eladhatják az MKB rossz portfólióelemeit, a bankvezéri tisztségre pedig most Balog Ádám MNB-alelnöknek van a legnagyobb esélye - értesült a Figyelő.
Már az idén megkezdődhet az MKB Bank értékesítése, ha sikerül kezelni a bedőlt ingatlanportfóliót, ami a költségcsökkentés után a következő nagy lépés - mondta Balog Ádám a Napi Gazdaságnak. A Budapest Bankkal történő összeolvasztás azonban több évig is eltarthat.
"Nem akarjuk ezt a dolgot semmilyen módon eszkalálni, természetesen a kormány betartja a bankokkal kötött megállapodást" - nyilatkozta Balog Ádám, a Gazdasági Rádiónak. A jegybank alelnökének szavaiból az derül ki, hogy a kormány megengedőbb, kooperatívabb álláspontja győzedelmeskedett, és ezen a ponton a kormány betartja a bankokkal kötött megállapodást. Balog még "hónapokig" vágná a kamatot.
Évi 90 milliárd forinttal rontja a magyar bankok jövedelmezőségét az elszámolásban érintett hitelek kamatmarzsának szűkülése, ebből 60-83 milliárd forintot azonban visszahozhat a bankadó csökkentése - többek között ez derült ki Balog Ádám MNB-alelnöknek a Hitelezés 2015 konferenciánkon megtartott előadásából. A nem teljesítő lakossági hitelek kezelésében az ír példára támaszkodna a jegybank, a magáncsődtől pedig közel 25 ezer család megsegítését várják.
Mi a magyarázata annak, hogy az MNB "súlyos milliárdokat" költ különféle eszközök, vagyonelemek megvásárlására, miközben a nemzetközi szakirodalom szerint a gazdasági felzárkózáshoz hasznosabb lenne az oktatásra több pénzt fordítani? - tette fel egy konferencia résztvevő a kérdést a HBLF pénzügyi csúcstalálkozó záróelőadása nyomán Balog Ádám MNB-alelnöknek. A válasz után zúgolódó hangok hallatszottak a teremben, amelyet gyorsan megszakított az, hogy begurították a terembe a jubileumi konferenciát ünneplő nagy tortát.
A lakossági devizahitelek kérdésének rendezése után felgyorsulhat a nem teljesítő hitelek kipucolása a magyar bankok mérlegéből, különösen a vállalati hiteleknél várható gyors megoldás. A Magyar Nemzeti Bank mai eseményén kiderült: nagy szerepe lehet a folyamatban az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD) való együttműködésnek. A projekthiteleket és ingatlanokat piaci áron megvásárló jegybanki eszközkezelő elindításákor pedig megfogadják a nemzetközi szervezetek javaslatait.
